2026. Határtalanul

„Barangolás Erdélyben és a Székelyföldön” I.-II. HAT-KP-1-2025/1-000976 és HAT-KP-1-2025/1-000974

 

Barangolás Erdélyben és a Székelyföldön” I.-II.

HAT-KP-1-2025/1-000976

HAT-KP-1-2025/1-000974

 

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által meghirdetett Határtalanul! program pályázatában iskolánk a „Barangolás Erdélyben és a Székelyföldön” I.-II. HAT-KP-1-2025/1-000976 és HAT-KP-1-2025/1-000974 című pályázatok pozitív elbírálást kaptak. Ennek keretében 7. évfolyamos tanulóink 2026. május 18-22. között felejthetetlen tanulmányi kiránduláson vettek részt.

Utunk során a következő helyszíneket kerestük fel: 

Nagyvárad-Csucsa-Királyhágó-Bánffyhunyad-Torda(szállás)-Tordai-hasadék-Kolozsvár-Maraosvásárhely-Székelyszenntlélek(szállás)-Gyergyószentmiklós-Gyergyószárhegy-Békás-szoros-Gyilkos-tó-Szejkefürdő-Farkaslaka-Szováta(Medve-tó)-Korond-Segesvár-Nagyszalonta

Részt vevő diákok száma: 56 fő

Részt vevő felnőttek száma: 4 fő (Halász Katalin, Farkas-György Patrícia, Takácsné Tóth Gabriella, Takács András)

 

Határtalanul előkészítő óra

2026.április 24., 25.

A kirándulást megelőzően kiselőadást tartottunk a tanulóknak a határon túli magyarság létszámáról, a trianoni békeszerződés következményeiről, valamint Erdély és Magyarország ezeréves történelmi kapcsolatáról és közös nemzeti hőseinkről.

Az utazás állomásait bemutató prezentációt készítettünk, amelyben Erdély történelméről, természeti értékeiről – növény- és állatvilágáról –, irodalmi, néprajzi vonatkozásairól, valamint sportéletéről osztottunk meg érdekességeket, felkeltve ezzel a diákok érdeklődését.

Kiemeltük a toleráns, együttműködő magatartás fontosságát, és ismertettük a buszos kirándulás során elvárt etikai szabályokat és viselkedést.

Fakultatív előkészítő tevékenység során műsorral készültünk a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola hetedikes diákjai számára. A magyarsághoz való kötődés és a hazaszeretet erősítését versekkel és dalokkal erősítettük.

A tanulók megismerkedtek a Határtalanul! Barangoló digitális tartalomtárral.

    

   

 

Megvalósult programok: 2026.05.18 - 22.

Első nap: Nagyváradon megtekintettük a székesegyházat, amely Erdély legnagyobb barokk katolikus temploma. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt templom elődjét Szent László király alapította. A hagyomány szerint uralkodónkat a XII. században itt temették el. I. László királyt 1192-ben avatta szentté a pápa. Megtekintettük a mellszobor alakú ereklyét, melynek kapcsán felelevenítettük a Szent László királyunkról tanultakat az idegenvezető segítségével. A város különleges arculatát a századforduló szecessziós építészete adja: a Fekete Sas Palota üvegpasszázsa, a Moskovits-palota díszes homlokzata, az Adorján-házak és a Rimnóczy-palota.

    

 

Felkerestük az Ady-emlékhelyeket. A költőt őszinte és hosszan tartó barátságok kötötték Váradhoz, itt ismerte meg múzsáját, Lédát, és itt vált vezéregyéniségévé A Holnap  irodalmi mozgalomnak. Várad mindig élen járt a költőóriás örökségének ápolásában. A múzeumnak az egykori Mülleráj, a századforduló nagy népszerűségnek örvendő kávéház épülete ad otthont.

    

 

Nem messze innen található Csucsa, ahol Ady Endre és későbbi felesége, Csinszka élt egy ideig. A Boncza-kastély és a környező táj ma is őrzi a költő utolsó éveinek emlékét.

       

A Királyhágó felé haladva fokozatosan változott a táj. A hágó kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. A Királyhágó évszázadokon át Erdély kapujának számított; itt lépett be az utazó Erdély területére. A hagyomány szerint a középkorban királyok és fejedelmek is ezen az útvonalon vonultak hadaikkal.     

   

Bánffyhunyadon a kalotaszegi magyar népművészet világa fogadott bennünket. A református templom kazettás mennyezete és gótikus tornya a középkori Erdély hangulatát idézi. A város különös látványosságai a hatalmas, színes cigánypaloták, amelyeket a helyiek tréfásan „cigódáknak” neveznek.

             

 

Tordán volt az első szállásunk a Diana Panzióban. A hosszú, fáradtságos nap után finom vacsorával vártak bennünket. A két, három és négyágyas szobákhoz külön fürdőszoba is tartozott. A legvadregényesebb helyen a fiúk szálltak meg, a kényelmes faházakban.

            

 

 

Második nap: A Tordai-hasadék és a tordai sóbánya Erdély természeti és történelmi csodái közé tartoznak. 1200 méter vastagságú sóréteget már a római korban kezdték kitermelni, később pedig a Magyar Királyság egyik legfontosabb sólelőhelye lett. A só akkoriban stratégiai kincsnek számított, hiszen tartósításra és kereskedelemre egyaránt nélkülözhetetlen volt. Hatalmas élményt jelentett számunkra, hogy hosszú folyosón keresztül haladtunk a föld mélyén, a bátrabbak lépcsőkön, akiknek tériszonya volt, lifttel jutott le a föld alá a föld mélyén kialakított hatalmas csarnokba, ill. a tóhoz. Itt másfél órát töltöttünk el.

                     

 

Kolozsváron megtekintettük a főtéren álló Mátyás-szobrot, mely Fadrusz János alkotása. Majd tovább sétáltunk Mátyás király szülőházához.

    

 

Nem messze található Bocskai István fejedelem egykori háza is, aki a 17. század elején a magyar rendi szabadság védelmében vezetett felkelést a Habsburgok ellen.

   

A Szent Mihály-templom Erdély egyik legszebb gótikus temploma Kolozsvár főterén. Falai között koronázták Erdély fejedelmévé Báthory Zsigmondot.

         

 

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem ma is Kolozsvár szellemi központja, ahol magyar, román és német nyelvű oktatás folyik együtt – különleges példájaként Erdély soknemzetiségű kultúrájának.

     

A Házsongárdi temető nem egyszerű sírkert, hanem a magyar történelem és kultúra pantheonja. Itt nyugszanak erdélyi írók, tudósok, politikusok és művészek. A sírok között sétálva úgy érezheti az ember, mintha Erdély elmúlt évszázadai elevenednének meg. Majd megtekintettük a Farkas utcai református templomot.

                            

Marosvásárhely belvárosának felfedezése során elsőként a város főterére, a Rózsák terére érkeztünk. A tér Erdély egyik legszebb főtere, amelyet impozáns, szecessziós stílusú épületek vesznek körül. Itt tekintettük meg a Közigazgatási Palotát, amely jellegzetes tornyával és díszes homlokzatával a város egyik meghatározó épülete. Az épület előtt áll az aranyfarkas-szobor, mely a román történeti hagyományban a római eredet és a dák–római folytonosság jelképe, ezért fontos szimbolikus szerepet tölt be a városban.

Ezután a lenyűgöző Kultúrpalotát csodáltuk meg. Az épület gazdagon díszített homlokzata, színes Zsolnay-cserepei és szecessziós stílusa különleges látványt nyújtott. Megismerhettük, hogy a Kultúrpalota Marosvásárhely egyik legismertebb műemléke, amely koncertteremnek, kiállításoknak és kulturális rendezvényeknek is otthont ad.

Sétánk során felkerestük a Teleki-házat is, amely fontos történelmi emlék. Az épület a Teleki családhoz kötődik, és jól szemlélteti a város gazdag múltját.  Bem József főhadiszállása is volt 1849 januárjában. Petőfi Sándor 1849 nyarán itt tartózkodott Bem Józseffel együtt, mielőtt a segesvári hadjáratra indult. Ennek emlékét emléktábla őrzi az épület falán. A történelmi belváros hangulata, a gyönyörű épületek és a számos műemlék maradandó élményt nyújtott számunkra, így Marosvásárhely látogatása a kirándulás egyik legemlékezetesebb állomása volt.

   

Székelyszentléleken 3 éjszakát töltöttünk a Becsali Panzióban. A tulajdonos, Marika vendégszeretetét élveztük, aki mindenben a rendelkezésünkre áll. Finom házias reggelivel és vacsorával fogadott bennünket minden nap.

      

 

Harmadik nap: A reggeli után Gyergyószentmiklósra utaztunk, itt meglátogattuk a magyar nyelvű Vaskertes Általános Iskolát, ahol a gyerekek a román nyelv elsajátítása mellett magyarul tanulják a különböző tantárgyakat. Ismét örömmel fogadott bennünket az iskola igazgatónője, helyettese és a hetedikes tanulók. Bemutattuk az iskoláinkat, megismerkedtünk a város történelmével, a helyi nevezetességekkel, egymásnak műsort mutattunk be, majd tanulóink átadták az ajándékokat: a Halis István Városi Könyvtár által felajánlott könyveket az iskola könyvtárának és az egyik hetedikes tanulónk édesanyjának magyaros motívumú mézeskalácsait a Cuki Mézestől.

    

   

Majd tovább folytattuk utunkat Gyergyószárhegyre. Bucsin-tetőn tartottunk egy kis pihenőt. Felkerestük a reneszánsz Lázár-kastélyt, ahol egykor Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is nevelkedett, aki később Erdély aranykorát teremtette meg a 17. században. A kastély reneszánsz udvara és bástyái ma is őrzik ezt a korszakot.

    

   

    

Békás-szoros: A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, amely a Csalhó-hegység lábánál, a Békás-patak és az Aranyos-Beszterce folyók találkozásánál található. A Békás-szoros egy szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak.

A Békás-szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.

Idegenvezetőnk egy keskeny ösvényen levezetett bennünket a Békás-patakhoz, melyhez egy függőhídon át vezetett az út. Nemcsak a csúszós, meredek hegyoldallal kellett megbirkózni, hanem a hídon való átjutással is. Sokan átlépték saját határukat, és legyőzték az akadályokat.

    

 

A táj nagy területén lucfenyő található, a világon egyedül itt található meg a békási csűdfű, a kőhúr és a ritka havasi gyopár is.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornyát is megcsodálhattuk.

Ezt követően a Gyilkos-tóhoz, Erdély egyik legismertebb és legszebb torlasztavához kirándultunk, amely a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén található. Idegenvezetőnk ismertette velünk a tó kialakulásának történetét és a hozzá kapcsolódó legendákat.

A tó keletkezésének legelfogadottabb magyarázata szerint 1837-ben a hosszan tartó, heves esőzések következtében a Gyilkos-hegy egyik oldala leomlott, és elzárta több hegyi patak útját. A felgyülemlő víz elárasztotta a völgyet és az ott álló fenyőerdőt. Ennek emlékét ma is a vízből kiemelkedő fatörzsek őrzik, amelyek a tó egyik legjellegzetesebb látványosságai.

A tó eredeti neve Vörös-tó volt, amelyet a beleömlő patakok vöröses színű hordalékáról kapott. A román elnevezése (Lacul Roșu) ma is ezt a nevet őrzi. A Gyilkos-tó elnevezés egy népi legenda nyomán terjedt el: a monda szerint a hegyomlás maga alá temette a völgyben legeltető pásztorokat, és a tó vizét az ő vérük festette vörösre.

A Gyilkos-tó legnagyobb mélysége napjainkban megközelítőleg 10–11 méter, hossza pedig mintegy 2 kilométer.

A tóhoz egy másik legenda is kapcsolódik. A történet szerint Eszter, egy fiatal lány a hegyek segítségét kérte, hogy megmeneküljön egy zsivány elől. A hegyek meghallgatták segélykiáltását, és hatalmas vihart, földindulást idéztek elő. A kőomlás maga alá temette a zsiványt, ám a lány sem menekült meg. A legenda szerint ez a földcsuszamlás vezetett a Gyilkos-tó kialakulásához.

Szejkefürdőn található Orbán Balázs sírja, aki íróként, történészként, néprajzkutatóként és a székelység egyik legjelentősebb kutatójaként vált ismertté. A „legnagyobb székelyként” is emlegetik. Legjelentősebb műve A Székelyföld leírása című, hatkötetes monográfia, amely részletesen bemutatja Székelyföld történelmét, földrajzát, néprajzát és műemlékeit. Mesegyűjtőként is számon tartják.

Sírjához egy különleges, fából faragott székelykapukból álló sétány vezet. A sír előtt ma tizenöt székelykapu sorakozik, amelyek Székelyföld különböző tájegységeinek faragóművészetét mutatják be, és méltó emléket állítanak Orbán Balázs munkásságának.

    

 

 

Negyedik nap: Kirándulásunk következő állomása Farkaslaka volt- sajnos esőben-, ahol felkerestük Tamási Áron szülőházát, amely emlékmúzeum ma. A kiállítást Tamási Áron egyik leszármazottja mutatta be, aki ismertette az író életét, munkásságát és családjának történetét. A látogatás során betekintést nyerhettünk a székely író mindennapjaiba és megismerhettük legjelentősebb műveit. Ezt követően megkoszorúztuk Tamási Áron sírját az emlékhelyen, ahol tisztelegtünk az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja előtt.

    

 

A sír közelében található a trianoni emlékhely is, amelynek központi eleme egy monumentális faragott faszobor, amely a történelmi Magyarország szétszakítására emlékeztet. Az alkotás a nemzeti összetartozást jelképezi, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a határok változása ellenére a magyar közösségek összetartozása ma is élő érték. A mellette álló 13 kopjafa az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk emlékét őrzi.

   

A szovátai Medve-tóhoz indultunk egy rövid túrára. 1875.május 27-én délelőtt 11 órakor jött létre kitört zápor hatására egy sókarszton. A tó különlegessége, hogy heliotermikus jelenség figyelhető meg benne: a felszínen vékony édesvízréteg úszik a sós vízen, amely átengedi a napsugárzást, de gátolja a hő visszaáramlását, így a mélyebb rétegek felmelegszenek. Ennek köszönhetően a víz hőmérséklete nyáron akár 35–40 °C is lehet.

A tó alakja felülről nézve egy kiterített medvebőrre hasonlít, innen kapta nevét.

    

 

Korondon megtekinthettük, hogyan dolgozzák fel a parajdi sót, majd többféle formában feldolgozott sóterméket is vásároltunk.

A település azonban leginkább a népi iparművészetéről híres. Már érkezéskor feltűnik, hogy az út mentén és a házak portáin egymást érik a fazekas- és kézművesműhelyek. A korondi kerámia különösen ismert: sok színes, kézzel festett edény, tányér és dísztárgy közül választhattunk, amelyek hűen őrzik a székely népművészeti hagyományokat.

   

 

Ötödik nap: Útnak indultunk hazafelé. Útközben megálltunk Segesvárnál. Segesvár legjelentősebb látnivalója a középkori vár, amelynek része az ikonikus óratorony. A színes, középkori hangulatot őrző házak között kanyargó szűk utcákon haladva jutunk el a különböző céhekről elnevezett bástyákhoz, majd az egyik bástya közelében található parkban látható Petőfi Sándor mellszobra. A város határában fekvő Fehéregyházán Petőfi Sándor szobránál nemzeti színű szalagot helyeztünk el. A csatában elesett honvédeket itt közös sírban temették el, és feltételezhető, hogy Petőfi is ide került, bár a mai napig nem sikerült azonosítani a földi maradványait.

      

Nagyszalontára érkeztünk, utunk utolsó állomására. A város egyik különleges látványossága a Nagyszalonta nagyjai szoborpark, amely a település híres szülötteinek és fontos történelmi személyiségeinek állít emléket. A református templom közelében található, és egyfajta szabadtéri emlékhelyként mutatja be a település és a magyar történelem fontos alakjait. A térben több ismert személyiség szobra is helyet kapott, köztük Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobra, amely a város történelmi kötődéseire utal. Ugyancsak megtalálható Kossuth Lajos szobra, aki a magyar szabadságharc egyik meghatározó alakja, valamint Arany János emlékéhez kapcsolódó szobor, hiszen a költő Nagyszalonta szülötte, és a város kulturális identitásának legfontosabb alakja.

    

 

Meglátogattuk az Arany János Emlékmúzeumot a Csonkatoronyban, ahol a költő életéhez, munkásságához és korához kapcsolódó kiállítási anyagokat tekintettünk meg.

    

 

Majd felkerestük Arany János rekonstruált szülőházát. Arany János mindössze hatéves volt, amikor otthonuk egy tűzvészben megsemmisült. A házban használati eszközök, bútorok, varrott terítők, ruhák, korsók, munkaeszközök találhatók, amelyek Arany idejében a mindennapi élet részét képezték. Az udvaron álló kút már Arany János korában is megtalálható volt, bár az ágast és a gémeskút szerkezetét azóta több alkalommal is felújították, illetve kicserélték. A ház mellett álló eperfa pedig annak a fának a „utóda”, amelyet Arany a Családi kör című művében is megemlékezett.

Fáradtan, tele élményekkel tértünk haza. Felejthetetlen napokat töltöttünk el Erdélyben és Székelyföldön. Azt kívánjuk nektek, hogy ti is jussatok el ezekre a szép helyekre, hiszen ezer évig hozzánk tartoztak.

 „Erdélyben a hegyek nemcsak kőből és földből vannak, hanem emlékekből és imádságokból is. Aki ott jár, az nemcsak a lábával lép a földre, hanem a lelkével is a múltra.” (Tamási Áron)

 

Magyarság Háza rendhagyó óra, Budapest

                                                                                                     2026.június 1.

A Határtalanul! program egyik programjaként részt vettünk a Magyarság Háza rendhagyó óráján, amelynek témája a trianoni békediktátum és annak következményei volt. Az előadás szemléletesen mutatta be a történelmi eseményeket, valamint azok hatását a magyar nemzetre és a határon túli magyar közösségekre. Az interaktív foglalkozás során új ismereteket szereztünk a nemzeti összetartozás jelentőségéről, és jobban megértettük a külhoni magyarság helyzetét.

      

 

 

Értékelő óra

2026. június 3.

A kiránduláson részt vevő hetedikes tanulók csoportmunkában tablóképet készítettek. PPT-ék és úti beszámolók segítségével mutatták be élményeiket a hatodikosok számára, felkeltve érdeklődésüket a jövő évi kirándulások iránt.

Az óra során áttekintettük, milyen új ismeretekkel gazdagodtunk a kirándulás tapasztalatai révén, valamint megbeszéltük, hogy ezeket mely tanórákon tudjuk majd hasznosítani. Szó esett arról is, hogyan erősödött magyarságtudatunk, és miként járult hozzá a program a közösségünk összetartozásának fejlődéséhez.

 

Határtalanul témanap

2026. június 4-én tartalmas és élményekben gazdag témanapot szerveztünk, amelynek középpontjában Erdély történelmi és kulturális öröksége állt. A nap során tanulóink változatos programokon keresztül mélyíthették el ismereteiket, miközben alkotókedvüket is kibontakoztathatták. A kreatív foglalkozásokon meseillusztrációk készültek, valamint a gyermekek megrajzolták a kalotaszegi népviseletet és Erdély címerét.

A 7. és 8. évfolyamos diákok a Halis István Városi Könyvtár munkatársainak a trianoni békeszerződésről szóló, tartalmas és gondolatébresztő előadását hallgathatták meg. Ezúton is köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat, és előadásukkal hozzájárultak a témanap sikeréhez.

A Határtalanul! programban részt vevő hetedik évfolyamos tanulók élménybeszámoló keretében osztották meg erdélyi utazásuk emlékeit és tapasztalatait iskolánk tanulóival, ezzel is közelebb hozva számukra a határon túli magyarság világát.

Az alsó tagozatos diákok nagy örömmel tekintették meg a 3. b osztály előadásában Az aranyszőrű bárány című színdarabot.

A nap fénypontja a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megrendezett trianoni emlékműsor volt, melyet a 8.a  és a 7. b osztály tanulói és a felsős énekkar megható, méltóságteljes megemlékezése zárta. Iskolánk valamennyi tanulója számára felejthetetlen élményt jelentett és tovább erősítette bennük a hazaszeretet érzését.