2023. Határtalanul

„Erdély, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem” HAT-KP-1-2022/1-000256 

                               

 

„Erdély, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem”

HAT-KP-1-2022/1-000256

 

„Erdély, ebben benne van minden: a szívem, a lelkem” című pályázatunk / száma HAT-KP-1-2022/1-000256 / a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásban részesítette, így e határtalanul kirándulás keretében 43 hetedikes diák 5 kísérő tanárral 2023. május 15-19-ig olyan csodálatos erdélyi területekre utazhat, melyek ezer évig a történelmi Magyarország részét képezték.

Utunk során a következő helyszíneket keressük fel:

  • Nagyszalonta 
  • Nagyvárad
  • Torockó
  • Tordai-hasadék
  • Korond
  • Békás-szoros
  • Gyilkos-tó
  • Gyergyószentmiklós
  • Parajd
  • Szováta
  • Arad
  • Vajdahunyad

 

Határtalanul előkészítő óra

2023.április 28.

 

A kirándulás előtt előadást tartottunk a tanulóknak a Magyarország határain túl élő magyarság létszámáról, a trianoni békéről, Erdély és Magyarország ezer éves kötődéséről, közös hőseinkről, Románia összlakosságának etnikai összetételéről.

Prezentációt készítettünk az utazás helyszíneiről, ahol kedvcsináló információkat osztottunk meg egymással Erdély történelmével, növény – és állatvilágával kapcsolatban.

Felhívtuk figyelmüket a toleráns kooperatív viselkedésre, ismertettük a buszos kirándulás etikai kódexét.

Megbeszéltük, hogy az egyes látnivalókat kik fogják páros munkában ismertetni társaikkal az adott helyszínen.

Magyarságtudatunkat hazaszeretetről szóló versekkel és dalokkal erősítettük.

 

 

 

Megvalósult programok 2023.05.15 - 19.

 

Május 15-én hétfőn reggel öt órakor esős, hűvös időben indultunk 43 társunkkal és tanárainkkal: Mónika nénivel, Edit nénivel, Patrícia nénivel, Krisztina nénivel és Krisztián bácsival életünk egy nagy kalandjára Erdélybe, melyet már izgatottan vártunk. 

Határtalanul kirándulásunk egy állami pályázat keretében valósult meg, melynek a következő címet adtuk:

„Erdély, ebben benne van minden, a szívem, a lelkem”: az idézet Wass Alberttől, egy híres erdélyi írótól származik.

Hosszú, órákig tartó buszon töltött idő után értük el a román határt, ahol elkérték a személyi igazolványainkat. Románia tagja az Európai Uniónak, de nem tagja a schengeni övezetnek, ezért van itt határforgalmi ellenőrzés. 

 

Nagyszalonta

A délutáni órákban érkeztünk Nagyszalontára, ahol Arany János „ szülőházánál” töltöttünk el egy kis időt, ahol meghallgattuk a helyi idegenvezető előadását.

Sajnos, az eredeti szülőház nem maradt fenn. Arany János 6 éves volt, amikor házuk tűzvészben elpusztult. Bajó Gergely házában esküvőt tartottak, a sütés – főzés közben szikra pattant a tetőre, amelynek következtében óriási tűzvész tört ki. Az Arany porta a tűz martaléka lett.

Az általunk meglátogatott kis ház az eredetihez hasonló formában épült, kívül és belül próbálja átadni az eredeti szülőház arculatát.

Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, bár az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték.  A ház melletti eperfa is a Családi körben megénekelt fa „csemetéje”.

A tájházban használati eszközök, bútorok, varrott terítők, ruhák, korsók, munkaeszközök találhatók, amelyek Arany idejében a mindennapi élet részét képezték.

Látogatásunk végén koszorút helyeztünk el a ház falán.

 

Nagyvárad

Még a késő délutáni órákban volt lehetőségünk Nagyváradon megtekinteni a székesegyházat, ami Erdély legnagyobb barokk katolikus temploma. A Nagyboldogasszonynak felszentelt templom elődjét Szent László királyunk alapította.

A legendák szerint ide temették uralkodónkat a XII. században.

I.László királyunkat a pápa 1192-ben szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át. A koponyát azonban különválasztották, és egy mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, erre tették kezüket a vallomástevők. Sajnos ezt a fejereklyetartót nem tudtuk megnézni, mert csak nagyobb ünnepek alkalmából lehet megtekinteni.

A székesegyház gazdag díszítése lenyűgözött bennünket.

 

Király-hágó

Nagyvárad után a busz legközelebb a Király-hágónál állt meg, ahol tanárain megmutatták nekünk, a csodálatos hegyeket, melyek jelzik az utazóknak, hogy megérkeztek Erdélybe.

 

Gyalu

A kora esti órákban érkeztünk meg első szálláshelyünkre, egy Gyalu nevű faluba a Vila Gong szállóba.

A tulajdonos nagy szeretettel fogadott és finom vacsorával várt bennünket. 

A két, három és négyágyas szobákhoz külön fürdőszoba is tartozott. Minden este be kellett adnunk a telefonjainkat, aztán még egy kicsit beszélgethettünk a szobánkban, majd a hosszú út és a korai ébresztés fáradtan estük ágyba.

 

Május 16. kedd

Másnap reggel a finom reggeli után elköszöntük a vendéglátónktól, itt kaptuk meg az ebédünket gyümülcs, szendvicsek és ásványvíz formájában.

Gyalu után a Torda felé vettük az irányt, közben elállt az eső….

Torda: sóbánya

Hatalmas élményt jelentett számunkra, hogy hosszú folyosón keresztül, majd lifttel jutottunk le a föld alá. Itt másfél órát töltöttünk el.

1200 méter vastagságú sóréteget már a rómaiak megkezdték kitermelni. A sónak a húsételek tartósítása miatt nagyon nagy értéke volt.

A bányában korszerű gyógykezelő központ alakult itt ki, kisebb templom, teke és golfpálya, biliárdasztalok is helyet kaptak. 

A bánya levegőjének magas páratartalma és egyenletes hőfoka asztmások, allergiások gyógyulását segíti elő. Műgyepes futballpálya valamint egy óriáskerék és félóránként induló csónaktúra is lehetséges a látogatóknak.

Az óriáskereket sokan kipróbáltuk, de csak felnőttel együtt. Néhányan nagyon féltünk, kicsit ijesztőnek tűnt, de megérte.

A sócseppkövek lenyűgöztek minket, a furcsa alakzatok akár három méteresre is meg tudnak nőni, aztán a földre zuhannak saját súlyuktól fogva.

 

Torockó

Torda után Torockó felé vettük az irányt.

Erdély egyik legszebb falva, a Székelykő monumentális sziklatömbjének árnyékában fekszik Torockó. A zömmel magyarok lakta festői fekvésű falu egyedi stílusú, hófehérre festett házaival, különleges népviseletével és népművészetével Európa Nostra-díjat nyert és nagy eséllyel pályázik a Világörökségi címre.

A falu közepén megnéztük azt a kutat, melyet még ma is mosásra és állatok itatására használnak a helybéliek.

Szerettünk volna felvinni a buszra egy kiscicát, de sajnos nem engedték. Tőle nehezen váltunk el.

 

Segesvár

Hosszabb buszozás után érkeztünk Segesvárra, az 1849. július 31-i csata helyszínére, ahol Bem apó serege vereséget szenvedett az orosz seregtől. A város határánál található Fehéregyházán koszorút helyeztünk el Petőfi Sándor szobránál. A csatában elesett honvédeket itt temették el közös sírba, valószínű, hogy Petőfit is, bár a holttestét a mai napig nem sikerült azonosítani. Itt is koszorút helyeztünk el az elesettek tiszteletére.

 

Székelyudvarhely

Ez után indultunk tovább Székelyudvarhelyre. Erdély egyik legszebb kisvárosának több, mint 90 %-a magyar.

Itt volt a második szállásunk a főtéren található Hotel Küküllőben. Ez egy nagyon szép három csillagos szálloda volt, ahol kétágyas, tévével, saját fürdőszobával rendelkező szobákban helyeztek el bennünket.

A vacsora pazar volt: levesek, főételek és desszertek közül lehetett választani és repetázni is szabad volt.

A székely vendéglátás nagyon tetszett: a pincérek, a recepciósok nagyon kedvesen fogadtak bennünket és jó volt hallani, hogy milyen szépen beszélnek magyarul, úgy, ahogy mi.

Egy pihentető éjszaka után, szintén bőséges svédasztalos reggeli várt bennünket: tojás, müzli, tejbedara, zöldségek, sajtok, szalámik, padlizsánkrém, tea, gyümölcslevek közül lehetett választani.

 

Május 17. szerda

Gyergyószentmiklós

Ezen a napon utaztunk a legkevesebbet, de a természet szépségei itt vártak ránk leginkább.

A reggeli után Gyergyószentmiklósra utaztunk, itt meglátogattuk a magyar nyelvű Vaskertes Általános Iskolát. Itt a gyerekek a román nyelv elsajátítása mellett magyarul tanulják a különböző tantárgyakat. Nagy szertettel adtuk át Patrícia néni által készített nemzeti színű szalaggal átszőtt lovacskás kulcscsomót, valamit szép ajándékkönyveket a könyvtáruk számára.

Az iskolával szembeni főtéren elfogyasztottuk a hideg ebédünket, majd tanáraink vendégül láttak minket a közeli cukrászdában fagyira, ill, finom sütire.

Ezt követően csodálatos tájakat láthattunk a buszból, ami félelmetes szerpentineken egyre magasabbra vitt bennünket. Szerencsére jól bírtuk, és hamarosan elénk tárult a Békás- szoros csodálatos látványa.

 

Békás – szoros

A Békás-szoros Európa egyik természeti ritkasága, amely a Csalhó-hegység lábánál, Hargita megye nyugati részén található.

A Békás-szoros egy szurdokvölgy, amelyet 1971-ben védetté nyilvánítottak.

A Békás-szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.

A szoros a 200-300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága, és a hegymászók paradicsoma, sajnos hegymászásra nem volt lehetőségünk, de a környezet így is elvarázsolt bennünket.

A táj nagy területén lucfenyő található, a világon egyedül itt található meg a békási csűdfű, valamint itt található még a kőhúr, és a híres, és ritka havasi gyopár is.

Az Oltárkő (1154 m) a Békás-szoros legszembetűnőbb sziklatornyát is megcsodálhattuk. A buszból kb fél órás sétát tettünk lefelé a sziklák mellett, ami nagyon üdítő volt a sok ülés után.

 

Gyilkos – tó

Ezt követően a Gyilkos – tó felé vettük az irányt, ez a hely a Keleti – Kárpátok legnépszerűbb kirándulóhelye.

A tó keletkezésére a legelfogadottabb magyarázat az, hogy 1837-ben a nagy esőzések következtében a Gyilkos-hegy egy része leszakadt és belecsúszott a völgybe. A felgyülemlő víz elárasztotta a völgyet és az erdőt, amiről napjainkban csak a tóból kísértetiesen kiálló fatörzsek csonkjai tanúskodnak.

A tó eredeti neve Vörös-tó, román neve is ezt tükrözi, melyet a belefolyó patakok vöröses színű hordaléka miatt kapott. A Gyilkos-tó név pedig onnan jön, hogy a legenda szerint, mikor a hegy beleomlott a völgybe, az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét.

A tó legmélyebb pontja elérheti a 12,5 métert is, a tó hossza pedig 8 kilométer. 

A tó nem csak kialakulását tekintve különleges, hanem a hozzá fűződő legenda is azzá teszi. A monda szerint Eszter, az ifjú lány a hegyeket hívta segítségül, hogy megmentsék egy zsiványtól.

A hegyek meg is hallották a lány segélykiáltását és hatalmas záporral, dörgéssel és földindulással válaszoltak. Sajnos azonban a zsivány mellett a lány is odaveszett a törmelék lehullásával, ami aztán a Gyilkos-tó kialakulásához vezetett.

Este fáradtan, de élményekkel tele érkeztünk a székelyudvarhelyi szállásunkra, ahol szintén finom svédasztalos vacsora várt ránk. Ezt követően kicsit bandáztunk a szobában, sokan megnézték a BL meccset.

 

Május 18. csütörtök

Tanáraink 8 körül ébresztettek bennünket és a finom reggeli után megköszöntük a kedves székely vendéglátást és nagyon jólesett, hogy a szállodában nagy dicséretet kapott a csapatunk.

Farkaslaka

Rövid utazás után megérkeztünk Tamási Áron híres erdélyi író sírjához, akiről majd 8. osztályos korunkban fogunk tanulni. Egyik regényének címe: Ábel a rengetegben.  A híres író bár Budapesten halt meg 1966-ban, de utolsó kívánsága az volt, hogy szülőföldjén temessék el.

 

Korond

Farkaslaka szomszédságában Korondon hosszabb időt töltöttünk. Először egy idős székely bácsi mesélt nekünk a székelykapu eredetéről, ami Erdély öröksége a világnak.

Nemcsak a szemünket, hanem a szívünket is gyönyörködtettte a látvány. Ezeknek a kapuknak rendszerint két köríves nyílása van. Az egyik a nagykapu, melyen át a szekereken járnak és a kiskapu, ahol az emberek gyalog közlekednek. A gyalogkapu felett galambdúc található.

Csodálatos fából készült fafaragási technikákat találhatunk a kapukon, ez egy egyszemélyes ceremónia a mesteremberek számára. A kapuk sosem teljesen egyformák.

Nincs olyan székelykapu, melyen ne lenne rajt a Nap jele, vagy a hatszírmú napvirág vagy naprózsa. Egy másik fontos jelkép a forgó rózsa. Ez utóbbi a férfit, az előbbi a nőt szimbolizálja.

A kapuk három részre oszthatók: az alsó világot a kapu alsó része jelképezi, a sok gonosz szellemet szimbolizálja. A középső világ az én világom, lelkünk hiedelemvilágának tükre: a székelyek az életfával azonosítják a kapu középső részét.

A kapu felső része a galambdúc, ahol a madarak élnek, ahol a lélekmadár lakik. Ez azt jelképezi, hogy halálunk után a lelkünk Isten ítélőszékébe kerül, ahol számot kell adnunk földi életünkről.

Az érdekes előadás után egy órás ajándék vásárlási lehetőséget kaptunk itt Korondon, ahol rengeteg itt készített tárgyat, finomságokat a lányok ékszereket, a fiúk kardokat, pisztolyokat, késeket vettek.

 

Parajd

Miután szinte minden pénzünket elköltöttük, Parajd felé vettük az irányt.

Megismerkedtünk  a helyi sófeldolgozás menetével, adalékmentes, természetes sót vásároltunk, majd egy helyijárattal lementünk a föld alá a sóbányába.

    

Ez egy kicsit más jellegű volt, mint a tordai.

A hatalmas sóbánya a nyári szezonban napi több ezer látogatót vonz, akik külön busszal indulhatnak el a falu központjából egy nagy „Jó szerencsét!” feliratú bejáraton át a sóhegy gyomrába egy másfél kilométer hosszú alagúton. Odalent nemcsak a só gyógyító erejét kihasználók, de a kikapcsolódni vágyók is bőven megtalálhatják számításukat. Volt közülünk akinek ez, de a többségnek inkább a tordai sóbánya tetszett.

 

Szováta

Utunkat Szováta felé folytattuk, ahol megcsodálhattuk Európa egyik leglátogatottabb üdülőhelyét, ahol egy kiterített medvebőrre hasonlító Medve – tó található.

Kialakulásakor a tó vize gyakran elérte a 70 Celsius-fokot is, ez viszont napjainkban már nem jellemző, általában 30-40 fokokat mérnek benne.

A Medve-tó sótartalma a felszíntől lefelé haladva folyamatosan nő, a tó tetején pedig a belefolyó édesvíz egy vékony réteget alkot, ami üvegházhatást eredményez, megakadályozva a víz kihűlését.

Az üdülőhelyen tanáraink ismét finom fagyira hívtak meg bennünket, amit egy kis séta közben fogyasztottunk el.

 

Vajdahunyad

Este értünk a várak királyához, ahogy azt Mikszáth Kálmán hívta, a Hunyadi – család híres gótikus várához Vajdahunyadra.

A lenyűgöző gótikus várkastély szolgált mintául a sokak számára ismert, az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a Városligetben épült Vajdahunyadvár megmintázására. A tatárjárás után épült fel az a vár, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. Érdekes módon az adománylevél már külön megemlítette az akkor hároméves kisfiút, Hunyadi Jánost. A pletykák szerint Zsigmond király feltűnően önzetlen támogatása hátterében az állhatott, hogy Hunyadi János az ő törvénytelen fia volt. Az tény, hogy Zsigmond végig nagylelkűen egyengette Hunyadi János katonai karrierjét.

Csernakeresztúr

Este érkeztünk meg utolsó szálláshelyünkre egy kis faluba, ahol a Bukovina nevű panzióban finom húslevessel, sült hússal és almás pitével vártak bennünket. A házigazda megható történetet mesélt arról, hogyan próbálják. őrizni magyar hagyományaikat.

Tiszteletükre közösen elénekeltük a Nélküled c. dalt.

Itt négy különböző panzióban szállásoltak el bennünket, reggel finom reggelivel vártak.

 

Május 19. péntek

A reggeli után megköszöntük a kedves vendéglátást és Arad felé indultunk…

Arad

Aradon megkoszorúztuk az 1890-ben emelt Szabadság – szobrot, amit az aradi vértanúk emlékére állítottak fel. Itt végezték ki 1849. október 6-án a szabadságharc 13 tábornokát: négyet golyó által, kilencet kötél által.

Ezt követően a román – magyar határ felé vettük az irányt. A hosszú út alatt sokat énekeltünk, zenét hallgattunk, beszélgettünk. Tanáraink megdicsértek bennünket magatartásunk miatt.

Este fél nyolckor értünk Nagykanizsára, ahol szüleink már vártak bennünket.

Fáradtan, tele élményekkel értünk haza, felejthetetlen napok állnak mögöttünk. Kívánjuk nektek, hogy ti is jussatok el ezekhez a szép helyekhez, hiszen ezer évig hozzánk tartoztak.

 

Értékelő óra

2023. május 30.

A kiránduló hetedikesek csoportmunkában tablóképet készítettek, mellyel élményeikről számoltak be fényképek, úti beszámolók alapján a hatodikosok számára, hogy felkeltsék érdeklődésüket a jövő évi kirándulásokhoz. Összefoglaltuk azokat az ismereteket, melyekkel gazdagabbak lettünk a kirándulás után, megbeszéltük, hogy mely tanórákon tudjuk hasznosítani megszerzett tudásunkat, hogyan erősödött magyarságtudatunk, hogyan váltunk jobb közösséggé.

 

Határtalanul témanap

2023. június 2-án Határtalanul témanapot rendeztünk iskolánk valamennyi tanulója számára.

A programot komoly előkészítő munka előzte meg. A kiránduló gyerekek útjukról képes élménybeszámolót készítettek a felsős tanulók számára kedvet csinálva nekik a jövőre nézve.

             

Az osztályra különböző feladatok vártak az órákon: a kicsik Mátyás mondákat és meséket néztek és meseillusztrációkat készítettek, kalotaszegi motívumokból népviseleti ruhákkal babákat öltöztettek fel, majd egy mesejátékot tekintettek meg közösen a 3. a osztály tanulóinak előadásában, melynek címe: Beatrix királyné tréfája volt.

             

             

A felsősök Erdély címerét rajzolták le, erdélyi himnuszt énekeltek, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre életéről és munkásságáról szóló irodalmi vetélkedőn vettek részt, számítógép segítségével erdélyi képeslapokat készítettek, valamint egy képzeletbeli Pilvax kávéházban találták magukat a 8. c osztály segítségével.

             

A nap fénypontja a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megrendezett trianoni emlékműsor volt, mely iskolánk valamennyi tanulója számára felejthetetlen élményt jelentett és tovább erősítette bennük a hazaszeretet érzését.

             

   

 

 

 

 

 

 

 

Pályázatok

Logo Határtalanul
Logo ESZA
Erzsébet tábor
Örökös Boldog Iskola
A Magyar Judo Szövetség iskolai judo programjának partneriskolája
Okosan a pénzzel!
Csodaszarvas
Örökös ökoiskola
Határtalanul pályázat
Logo NTP